Magamról

Tóth Tibornak hívnak, 1975-ben születtem Kisvárdában. 18 éves koromig egy csodálatosan szép és egyszerű, hagyományokban bővelkedő igazi tiszamenti kisfaluban, Eperjeskén éltem egyszerű életemet.

17 évesen egy serdülő fiatal meggondolatlanságával öngyilkossági kísérletet tettem, melynek következtében 3 napig feküdtem eszméletlenül és kétszer kerültem a klinikai halál állapotába, amely során nagyon érdekes élményben volt részem és nagyon gyorsan fel is épültem minden szövődmény és mellékhatás nélkül, az orvosok nagy megdöbbenésére.

Ezt követően egy hónap múlva autóbaleset ért, újabb halál közeli élményben volt részem.

Ezután egy héttel láttam egyik este a tv-ben Déri János ”Nulladik típusú találkozások” című műsorát, ahol egy urat mutattak be, akinek különböző tárgyak tapadtak meg a meztelen mellkasán. Emlékszem, nagyon rácsodálkoztam!

Másnap viccből odatettem a mellkasomra egy kanalat, mondván, mától én is parafenomén vagyok és legnagyobb meglepetésemre az ott is maradt. Ezek után egyre nagyobb kanalakat, tányérokat, tálakat, vasalót, súlyzó tárcsákat és bármit, ami a kezem ügyébe került, a mellkasomra tettem és minden ott maradt!

Ekkor találkoztam egy mai napig nagyon jó barátommal, Nagy Bélával, akiről tudtam, hogy nagyon sokat foglalkozik természetfeletti dolgokkal. Megkérdeztem tőle,mi a véleménye erről. A válasza nem igazán dobott fel, mert azt mondta, hogy 3-5 kg-ig bárki képes súlyokat megtartani a mellkasán energia segítségével, csak gyakorlás kérdése.

Nem hagyott a buzgóság, megpróbáltam súlyokkal és első nekifutásra 16,5 kg-ot tudtunk felrakni mellkasomra. Ekkor viszont azt mondta az én jó barátom, hogy ez már többszöröse az átlagos emberi energiának, ezzel kéne valamit kezdenem!

Megkért, hogy édesanyját kezeljem meg néhányszor: csak tegyem oda a kezem ahol beteg, mondta, én meg úgy tettem és láss csodát, jobban lett! Aztán megkezeltem Édesapám fájós derekát és neki is enyhült a fájdalma. Ezek után egyre több barát, ismerős és az én Drága Édesanyám is kérte, hogy kezeljem meg, és mind jobban lettek, Hála Istennek!

Aztán elvégeztem az első tanfolyamot Kecskeméten, ahol elsajátítottam az Extraszensz módszereket Dr. Taracközi István segítségével, melyeket nagy sikerrel alkalmaztam. Azután jött egyik tanfolyam a másik után: reiki1-2., intraszensz, moxaterápia, akuplesszúra, reflexológia, gyógymasszázs, frissítőmassázs, kiropraktika, gyógynövényismeret és amit csak lehetett, igyekeztem megtanulni.

Közben az életemben is 180 fokos változás állt be. Elkerültem csendes kis falumból Debrecenbe. Nem volt könnyű egyszerre tanulni, dolgozni és megszokni a városi életet és mentalitást. De hiába, menni kellett előre, ezt láttam én otthon az én Csodálatos Szüleimtől és Nagyszüleimtől, és ezt tettem magam is, az Úristen segedelmével.

Aztán mindig egyre jobban és többet segített az Öregisten, ahogy egyre jobban és tisztábban hittem. 20 évesen megnyitottam az első magánrendelőmet Debrecenben az Egyetem sugárúton. Közben jártam házhoz is, rendeltem egy ideig Biharnagybajomban is, és ahova hívtak, én mentem. Közben fiatalon, 19 évesen megnősültem és az Úristen 21 évesen megajándékozott minket egy csodálatos fiúgyermekkel. Aztán Hajdúszoboszlón dolgoztam és nagyon sokat tanultam akkori főnökömtől, aki sokkal inkább volt a barátom, mint felettesem. Ezúton is köszönet P. Györgynek!

Aztán Nyíregyházán felkarolt egy másik csodálatos ember, Szabó Zoltán, akinek szintén sokat köszönhetek.

Innen kerültem a Táltos Iskolába, ahol hamarosan megtudtam, hogy a háti tizes csigolyámon lévő dupla tövis nyúlvány nem születési rendellenesség, hanem jel, hiszen a táltosok több csonttal születnek. Még el sem végeztem az iskolát, már a rendelőben dolgoztam, ahol igen sok tapasztalatra tehettem szert, de igazából a magyarság tudat miatt éreztem a leginkább, hogy ott kell lennem, és 8 évet el is töltöttem ott.

Közben olyat is sokat láttam és hallottam, amit nem kellett volna, így hát jobbnak láttam azon az úton járni, amin elindultam, inkább csak kettecskén a Jóistennel…

Akkor úgy gondoltam elég mindenből: hazamegyek csendes kis falumba, itt eladom a mangalicákat, szürkéket, tanyát, viszem a lovaimat és éldegélek csendeskén. De nem így Odafent! Egyre csak kerestek, hívtak az emberek, így hát maradtam, de már csak a Jóisten szolgálatában!

14 év tanulás és gyakorlat, több mint 130 000 ember kezelése után 2004. december 5-én megalapítottam a Tudó Emberek Iskoláját.

Mindezek mellett tagja vagyok a Fényőrök Szövetségének, egyik főszervezője a Fényünnep Jurta fesztiválnak, illetve a 2009-es Magyarok Országos Gyűlésének, tagja a Kassai Lajos lovas íjász iskolának, és tanítok a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetemen.